39.fejezet Nem hittem volna róla!

Éjjel 1óra van.Tracy az ablakban könyökölve félálomban várja barátnőjét aki még mindig nem ért haza a randiról."Tom egy csodás fiú,biztos remekül érzik magukat,nem kell aggódnom..."mondogatta magában.Harry halkan de mégis édesen horkolt Tracy ágyában,míg ő az ablakból fürkészte a sötét alig megvilágított utcát.Tracy még most sem nagyon fogta fel hogy mennyire is megváltozott az élete.Egy hónapja még Magyarországon élt,tanult,dolgozott.Most meg?London egyik legmenőbb környékén lakik egy angol popsztár a szerelme és mindezt a csodát a legjobb barátnőjével éli át!Hihetelen!

-Kicsim te miért nem alszol?-hallatszott Harry álmos hangja.

-Emma még mindig nem ért haza.

-Ugyan csak jól érzik magukat,gyere búj ide mellém és aludj!

-Még várok egy kicsit hátha nemsokára hazaér!

-Emma nem kisgyerek!Nem kell rá vigyáznod!Gyere aludni!

-Csak 10 perc!

-Olyan hideg ez a hatalmas ágy nélküled...-vágott bociszemeket Harry.Tracy végül megadta magát és bebújt Harry mellé,még fülelt egy darabig hátha meghallja az ajtó csukódását,de elég hamar elnyomta az álom.

-Hagyj békén!Takarodj innen!Nem érted??Takaroodj!-kiabálta Emma miközben Tomot bökdöste az ajtó kinti felére.-Soha többé nem akarlak látni!-kiabált egyre több könnyel a szemében.-Soha!-csapta be az ajtót majd háttal neki dőlt és lerogyott a földre.Szemfestéke szinte az álláig le volt már folyva a sok sírástól.Harisnyája nem egy helyen el volt szakadva,cipőjét is kezeiben szorongatta.Tracy szaladt lefele a lépcsőn.Nem tudta mi történt csak értetlenül egy szál köntösben és pizsamában lekuporodott barátnője mellé és oldalát átkarolva magához húzta.
-Emma,mégis mi történt?-Emma nem válaszolt csak sírt és arcát barátnője mellkasára hajtotta.-Kérlek válaszolj!
-Én nem akartam,de ő erősködött,én elakartam menni de nem hagyott!-kiabálta majd újra könnyek törtek ki szemeiből.A sok sírásra a fiúk is felkeltek és kiváncsian jöttek le a lépcsőn.Tracy megkérte Harryt hogy vigye fel Emmát az ágyába.

-Emma drágám én vagyok az Tracy,kelj fel!Már vagy egy egész napja alszol!El csinált neked teát...-szólongatta Emmát Tracy délután négy óra után pár percel.Emma reggeltől csak aludt.Miután Harry felvitte a szobájába rögtön elaludt.Hosszú éjszakája lehetett.
-Tracy...-jelezte Emma hogy felkelt,majd lassan felült.A ruhája és a szakadt harisnyája még mindig rajta volt.Mikor benézett a takarója alá és meglátta a szakadásokat a harisnyáján eszébe jutott az éjjel és újra nekiállt sírni.Tracy nem értette Emma viselkedését.
-Kérlek meséld el mi bánt ennyire!-Emma nem válaszolt csak kipattant az ágyból és nekiállt ledobálni magáról a ruháit,közben persze egész végig sírt.-Emma a legjobb barátnőd vagyok!-fogta le Emma kezét Tracy és leültette az ágyra.-Kérlek!
-Vacsizni mentünk...-szipogott Emma és látszott rajta hogy felengedett és nekiállt mesélni,márha mesélésnek lehet nevezni az éjjel átélt borzalmakat.-Kb. éjfélkor végeztünk és beszálltunk a kocsijába,Azt mondta még mutatni akar valamit én pedig csak vigyorogva bólogattam.A házához vitt majd segített kiszállni a kocsiból.Vadul csókolózni kezdtünk ő pedig felkapott és egészen az ágyáig vitt.Végigfektetett rajta majd még vadabbul csókolt,keze teljesen bejárta a testemet.Mondtam neki hogy nem akarom a dolgot,de ez nem érdekelte csak mégjobban és erősebben akarta.Megpróbáltam kiszabadulni a kezei közül de nem sikerült egykönnyen...mikor ép a nadrágjába nyúlt és csak egyik kezével fogott hasba rúgtam és kiszabadultam a kezei közül majd kirohantam a házából és nekiálltam futni...
-Ó édes istenem!Emma!-könnyek gyűltek Tracy szemiben mikor végighallgatta Emmát.Nem hitt a  fülének!Tom?Ilyet tett volna?Szinte hihetetlen...-Így már mindent értek!Fel kell jelenteni azt az állatot!
-Nem!
-Mi?Miért nem?
-Nem akarom hogy megint akárcsak egy helységbe is kerüljek vele!
-Megértelek...aludj tovább..
-Nem..ennyi elég lesz az önsajnálatból!-húzta ki magát Emma és letörölte könnyeit.Borzasztóan erős volt,akár egy szikla.Soha nem sajnáltatta magát,csak néha gyengült el akkor is nagyon kis időre.Talán ez is annak köszönhető hogy a költözések miatt hamar fel kellett nőnie.-Azonnal összeszedem magam..
-De Emma ez nem önsajnálat!Pihend ki magad!
-Tracy!Én tudom mi a jó nekem!
-Persze,de...
-Hmm finom ez a tea,köszönd meg lécci a nevemben Elnek!Vagyis hagyd!Lezuhanyzok és már lent is vagyok!Készítenél nekem lécci valami ehető kaját?Éhen halok!
-Persze..-válaszolt Tracy majd felállt és kiment a szobából.Az ajtó előtt Harry és Niall vártak aggódva.Tracy lent a konyhában elmondta a dolgot a többieknek és megkérte őket hogy viselkedjenek úgy mintha semmi sem történt volna,ne is említsék a tegnap estét!

Egy hónap múlt el az a bizonyos este óta.A fiúk azóta rengeteg koncerten voltak és persze a lányok Eleanorral együtt mindenhová elkísérték a srácokat és a backstageban várták míg vége a koncertnek.Nagyon jól összeszoktak már.Akár egy nagy család.Ez a mai is egy szokásos délutáni sajtótájékoztató volt ahova a srácok a lányokat is magukkal vitték.Az egyik újságíró Harryt a kapcsolatáról kérdezte azzal a bizonyos Tracy nevű lánnyal.
-Hát igen Tracy...-mondta Harry majd komiszan elnevette magát,leszállt a székről majd hátrasétált.Megfogta Tracy kezét és kézenfogva felvezette a színpadra egyenesen a mikrofon elé.-Ő lenne az!-mosolygott Harry.-Életem szerelme!-Tracy csak állt és mosolygott a fényképezők persze azonnal nekiálltak ezerrel kattogni és villogni,majd a tömeg tapsolni kezdett így egy csók is elcsattant.
A tájékoztató után egy közeli kajáldában álltak meg,mivel a mindig éhes Niall már nem igen bírta volna ki hazáig.
-Parancsoljanak az étlap.-mondta kedvesen a pincérnő aki kihozta az étlapot és felvette az ital rendelést.Miután mindent kihoztak neki is álltak a kajálásnak.
-Jajj ne!-sóhajtott Niall.
-Mi az haver?-kérdezte ijedten Loui.
-Kifelejtették a majonézt!-húzódott lefele Niall szája a válasz után pedig mindenki Emmát kivéve a fejét fogta.Hogy lehet Niall ennyire kajaőrült?
-Majd én hozok neked!-mosolygott Emma és odament a pulthoz hogy kérjen egy kis majonézt.
-Csodás egy lány...-csúszott ki a mondat Niall száján miközben csillogó szemekkel nézte ahogy Emma a pultnál ágaskodva ép majonézt kér.
-Hogy?-nézett kérdően Liam Niallre.
-Semmi,semmi...csak mondom csodás egy látvány...mármint a szendvics!
-Ja a szendvics-nevetett Zayn és nekilátott a saját kajájának.
-Parancsolj a majonéz!-mondta Emma mikor visszaült Niall mellé.
-Köszönöm-nézett mélyen Emma szemébe Niall miközben kezük egy jó darabig összeért.Mintha elveszett volna a külvilág.Niall és Emma már sokszor kerültek ilyen,eléggé félreérthető helyzetbe.Az utóbbi időkben szinte napi szinten...
-Khmm a majonéz!-szólalt meg Louis mire Emma is észbekapott,de már késő volt.A tekintete elkalandozott Niall szemeiben és a majonéz fele immáron Niall nadrágján landolt.
-Jajj ne haragudj!!-kapott a fejéhez Emma és azonnal szalvéta után kapkodva elkezdte ledörzsölni Niall nadrágjáról a majonézt.
-Hagyd majd én!-mondta Niall és elindult a férfi mosdó felé.
-Atya ég de ügyetlen vagyok!-mondta Emma majd az asztalra támasztotta két kezével a fejét sóhajtott egy hatalmasat.
-Dehogy vagy ügyetlen csak szerelm...
-Hát igen az vagy!Ügyetlen!-vágott Harry szavába Tracy.